Szervezett bűnözők-bűnöző szervezetek

Kommentár nélkül egy parlamenti képviselő írása.

Fideszes választói képviselet: 130 ezer vagyonőr és az ország érdeke háttérbe szorítva néhány tisztségviselő egzisztenciájával szemben

A vagyonőr szakmában uralkodó munkavállalói kiszolgáltatottság, szabályozási káosz egyértelműen ágazati reform és érdekvédelem után kiállt. Élen a kötelező kamarai tagság megszüntetésével, hiszen az egész semmi másról nem szól 130 ezer ember számára, minthogy be kell fizetni a tagsági díjat, amiért cserébe semmit nem kapnak. Aki nem fizeti be, az repül, a kamara bevonatja a működési engedélyét a rendőrséggel. Mert nem tejelt. És erre jogszabály ad felhatalmazást.

Nyáron írásbeli kérdés formájában meg is tudakoltam a belügyminisztertől, hogy mikor szándékoznak kezdeni valamit ezzel a problémával. A kérdés annál is inkább sürgető, mert a kötelező kamarai tagság szembe megy az EU-s irányelvekkel is, legkésőbb 2009 végéig kellett volna a jogharmonizációt véghezvinni (itt jegyzem meg, hogy meg sem hozhatták volna már ezt a törvényt, ugyanis akkor már életben volt az azt tiltó EU-direktíva… na de egy balliberális kormánynak még ezt is lehetett). Nem történt meg a jogharmonizáció, ennek örömére 2010-ben az Európai Bíróság busás bírságot szabott ki hazánkra. Amit persze mindannyiunk adójából kell majd kifizetni.

Kérdésemre a válasz konstruktív volt: tervezik a szabályozás felülvizsgálatát. Nem is olyan sokára a minisztérium elkészítette javaslatát, ami, bár messze volt a tökéletestől, de sok szempontból lényegesen jobb volt a mainál. A „társadalmi egyeztetések” során azonban az egyes gazdasági érdekcsoportok kérésének figyelembevételével folyamatosan puhult, a végeredmény pedig több kérdést és felháborodást is szült. 

Például az eredeti tervekkel ellentétben miért csak 2012. január 1-jétől akarják megszüntetni a kötelező kamarai tagságot? Egy jogellenes állapotot miért akarnak még egy évig fenntartani? A Kamara értelmét, hasznát, szükségességét 130 ezer ember nem látja – hiszen minden ágazathoz kapcsolódó nyilvántartási, engedélyezési, ellenőrzési feladatot a rendőrség lát el –, viszont az ő 60-70 ezres havi fizetésükből a semmire még jobban fáj kifizetni sok ezer forintot. Esetleg az etikai vétségek kezelését lehetne hangoztatni, ha ’98 óta nem kizárólag tagdíj-nemfizetés miatt került volna sor etikai eljárásra. Pedig akadna tennivaló e téren (is). Az ágazat szereplői semmit nem vennének észre akkor sem, ha máról holnapra megszüntetnék a kötelező kamarai tagságot. 

Az EU-s jogharmonizáció elmaradása a bírságon (és várható újabbon) kívül azért más veszélyt is rejt. Ugyanis, ha egy szemfüles spekulatív külföldi székhelyű vállalkozó idejön hazánkba, és bizonyítékokkal támaszt alá egy sok milliárdos szerződési lehetőséget, amivel azért nem tud élni, mert nem hajlandó felvállalni a kötelező kamarai tagságot – miért is tenné, hiszen ez EU-jog-ellenes! -, akkor bizony az elmaradt haszon tekintetében kártérítési pert indíthat Magyarország ellen, amit meg is fog nyerni. Gyakorlatilag egy évet hagynak az ilyen spekulánsoknak, hogy a magyarországi, immár nemzetközileg is jól ismert jogharmonizációs mulasztást kihasználva akár tízmilliárdos kártérítésekkel csapolják meg a magyar államkasszát. Ami, ne felejtsük el, a mi befizetett adónk. Ennyivel kevesebb jut majd másra… És, ismerve a nemzetközi korrupciós csatornákat, lesznek jó páran, akik ezt meg fogják csinálni. Tehát súlyos érvek szólnak a kötelező tagság további fenntartása ellen.

És miért kell a kamarát kötelező jelleggel bevonni az ágazati szakképzés, továbbképzés rendszerébe, a követelményszintek meghatározásába? Kétségtelenül nagy visszaélések vannak ezen a területen is, erről, azt hiszem, mesélhetne a vagyonőr társadalom. De erre csak a szigorúbb szabályozás és ellenőrzés nyújthat megoldást, mindezt állami kézben, ahogy eddig is volt. Mit is várhatnánk a Kamarától, ahol számos vezető tisztségviselőnek komoly érdekeltségei vannak az ágazati szakképzés és továbbképzés terén? Ez csak újabb hátsó lehetőség lenne saját gazdasági érdekeik érvényesítésére, és a többiek kiszorítása révén a monopolhelyzet, és ezzel a csillagászati árak és kiszolgáltatottság megteremtésére. Ez lenne a híres korrupció ellenes harc?

És miért nem változtatták meg a működési engedélyek 5 éves lejáratát határozatlanra – hiszen ilyen előírás mellett csak határozott idejű munkaszerződést lehet kötni, és mindenki tudja, hogy ez mennyi hátránnyal jár. Egy egész ágazat összes dolgozója hátrányos megkülönböztetésben részesül így.
Ezeket szóvá is tettem a Házban az általános vita során, és megtettem a szükséges lépéseket, benyújtottam a módosító javaslatokat, melyeket a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság február 8-án tárgyalt.

Érvek nélkül

A bizottsági ülésen a Kormányt Felkai László államtitkár képviselte, aki elmondta, hogy a Kamara szakképzés- és továbbképzés-rendszerébe történő kötelező jellegű bevonására azért van szükség, hogy közfeladatot adjanak ennek a szervezetnek, és így megmaradhasson köztestületnek. Hogy erre miért van szükség, arra már nem válaszolt az államtitkár úr. Miért kell körmünk szakadtáig ragaszkodni egy olyan szervezethez, aminek értelmét tagjai nem látják, szükségük nincs rá, hasznos tevékenységet nem tud felmutatni (ugye a Miss Sercurity szépségverseny megrendezése nem ez a kategória?), és amely évek alatt nem tudta megtölteni létét olyan tartalommal, hogy az értelmet nyerjen, és akár magától is fennmaradjon. Inkább bele sem gondolok, hogy vajon állami pénzekből mennyi osztható ki köztestületnek…

Az 5 éves működési engedély határozatlan idejűre módosítását, fokozott ellenőrzés kiépítése mellett tulajdonképpen pártolta a kormány képviseletében az államtitkár úr, azonban véleménye szerint ehhez még számos szabályozást hozzá kell igazítani, tehát így magában nem elfogadható. Értik? Nem az a reakció, hogy akkor szavazzuk meg, mert jó és jogos kezdeményezés, és tegyük hozzá még x, y és z törvények módosítását, hogy teljes legyen a rendszer. Nem, inkább úgy ahogy van, szavazzuk le. Egy olyan kormánytól és kormánypárttól, ahol a benyújtott törvényjavaslatokban hemzsegnek a jogtechnikai és helyesírási hibák, több mint cinikus egy ilyen reakció.

És a vége, a kötelező kamarai tagság megszüntetésének elodázása. Ez a válasz tetszett a legjobban. Két indoka volt Felkai László államtitkár úrnak. Mivel ez egy komplex törvénymódosító javaslat, és vannak olyan részei, amiknek a hatályba léptetéséhez idő kell, ezért maradt a 2012. január 1-je. Nem jött reakció arra a válaszomra, hogy látott már olyat a Tisztelt Ház, hogy egy törvénymódosító javaslaton belül egyes részekre különböző hatályba léptetési időpontok legyenek megadva. Tehát meg lehetne adni erre külön, mondjuk 2011. április 1-jét (ahogy a módosítóm szólt). De még ennél is izgalmasabb érv volt, hogy a Kamarában lévő egzisztenciákat nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, időt kell hagyni az átállásra. 

Tehát miközben a köztisztviselőket és kormánytisztviselőket két hónap felmondási idővel, indoklás nélkül utcára lehet tenni, addig a kamarai tisztségviselőknek majd egy évet kell hagyni, hogy új megélhetés után nézzenek, addig pedig tartsa el őket az a 130 ezer vagyonőr a havi 70 ezer forintos fizetéséből???

No comment.

Bertha Szilvia
a Jobbik országgyűlési képviselője

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.