Sukoró-per - hozzá nem értő befektetők?

Ismét olvasom az elhíresült Sukoró-per legújabb fejleményét. A magyar-izraeli kettős állampolgárságú alperes, Joáv Blum nem jelent meg a tárgyaláson betegségére hivatkozva. Ő egy nemzetközi befektetőcsoport képviselőjeként szerzett földterületeket Albertirsán és Pilisen. A hírek szerint itt szerették volna létrehozni idegenforgalmi vállalkozásukat. A terv azonban nem valósulhatott meg, mert Pest megyében már nem szerezhettek koncessziós jogot a kaszínó építésére.

Ennél a résznél egy kérdés merült fel bennem. Hogy követhetett el ekkora hibát Blum? Elképzeléseim szerint a befektetők alaposan tanulmányozzák a lehetőségeket, körülményeket, mielőtt tetemes pénzt fizetnek ki valamiért. Nehezen képzelhető el, hogy a koncessziós jog hiányában belevágnak ebbe az üzletbe. Vagy menet közben merült ki ez a lehetőség? Azt nem gondolnám, hogy egy komoly befektetői csoportnak ne ajánlana más lehetőséget az állam. Itt viszont fordítva történt. Blum kereste meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t. Ő indítványozta a cserét. De hogy merült fel Sukoró? Állítólag ő nevezte meg ezt a területet. Ezek szerint biztos információval rendelkezett, hogy csereügylettel megszerezheti a sukorói állami telket. Ez a földterület talán kedvezőbb egy idegenforgalmi befektetés megvalósításához, a Velencei-tó szomszédsága miatt. Távol álljon tőlem, hogy megbántsam az albertirsai és pilisi embereket, de szerintem idegenforgalom szempontjából nem igazán értékesek az ottani telkek. 

Azt nem tudom, hogy a sukorói állami területet közvetlenül meg lehetett-e vásárolni? Ha ez nem volt lehetséges, akkor kézenfekvő lehet egy olyan láncolat, amiben viszonylag olcsón vásárolunk földterületeket valahol, azután a meghiúsult befektetési szándékunkra, és talán az elmaradó munkahelyteremtésre hivatkozva trükkös módon, korrumpálható segédlettel megszerezzük az eredetileg is kiszemelt földterületet. Persze ez csak egy feltételezés, hiszen a telkek értékkülönbözete indította útjára hivatalosan az eseményeket, nem pedig a sukorói telek megszerzésének folyamata. Remélhetőleg ezt is ki fogják vizsgálni, mert abban nem vagyok biztos, hogy bevett gyakorlat lenne az üzleti kockázatban elszenvedett veszteség állami "kártalanítása".    

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.